A parázson sült legenda: a kürtőskalács útja Erdélytől a világhírig

Honnan ered a név és a forma?

A kürtőskalács neve egy rendkívül szemléletes hasonlaton alapul: a frissen sült, gőzölgő tésztahenger alakja kísértetiesen emlékeztet a régi konyhák füstelvezető kürtőjére.

Bár a parázs felett forgatott tészták családja (mint a német Baumkuchen vagy a cseh trdelník) igen széles, a kürtőskalács abban egyedi, hogy a kelt tésztacsíkot csavarszerűen tekerik fel a fahengerre. Az első ismert receptet gróf zabolai Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvében találták meg, de akkoriban még nem használtak édesítést a felületén. A mára védjegynek számító ropogós cukormáz csak a 19. század végén jelent meg, amikor a kristálycukor szélesebb körben is elérhetővé vált.

Miért lett ennyire népszerű az elmúlt években?

A kürtőskalács sikere abban rejlik, hogy a hagyományt képes volt ötvözni a modern igényekkel. A street food forradalom kiemelte a vásári környezetből, és a városi gasztronómia részévé tette. Az innováció – mint például a különleges szóratok vagy a töltött változatok – vizuálisan is vonzóvá tette a fiatalabb generációk számára, miközben az illata és a készítés látványa megőrizte a nosztalgikus élményt. Ma már nemcsak egy édesség, hanem egy rituálé, amit a turisták és a helyiek egyaránt keresnek.

Hol kóstolhatjuk meg az igazit?

Aki autentikus, igazi kürtőskalácsra vágyik, annak érdemes ellátogatnia a Citadellán található kürtőskalácsozóba. Itt a hagyományos, ropogós cukormázas és diós verziókon kívül az egészen különleges, modern édességkedvelőknek szánt változatok is megtalálhatóak: a látogatók megkóstolhatják a hűsítő fagylalttal töltött vagy a krémes Nutellával készült verziókat is, miközben Budapest egyik legszebb panorámájában gyönyörködnek.