Oroszlán és griff: Mit mesél valójában Budapest címere?

A címerpajzsot középen egy ezüstszínű, hullámos pólya osztja ketté – ez egyértelműen a Dunát szimbolizálja, amely fizikailag elválasztja, de gazdaságilag és kulturálisan összeköti a várost. A felső, vörös mezőben lévő egytornyú várkastély Pestet, az alsó, háromtornyú vár Buda (és Óbuda) történelmi jelentőségét hirdeti.

A legizgalmasabbak azonban a pajzstartó állatok. A címer bal oldalán (képileg bal, heraldikailag jobb) egy arany oroszlán áll, amely Budát jelképezi. Az oroszlán a bátorság és az erő klasszikus szimbóluma, amely a budai várnegyed katonai múltjára utal.
A jobb oldalon látható „madár” valójában egy mitológiai lény: a griff (sas fejű és szárnyú, de oroszlán testű állat), amely Pestet szimbolizálja. A griff a heraldikában az éberség, a bölcsesség és az őrzés jelképe. A két állat együtt a hatalmat és a polgári fejlődést testesíti meg. A Szent Korona a pajzs tetején pedig a magyar államiság központjára, a fővárosi rangra utal.

A címer tervezésére 1873. április 28-án kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.

Nem véletlen, hogy Buda címerállata, az oroszlán ihlette azt a Budapest kollekciót is, amely exkluzívan kizárólag a Citadella és Szabadság ajándékboltokban érhető el.